Az utolsó állításom óta fantasztikus változás zajlik a családomon belül. A nyár lehetőséget adott arra, hogy több időt töltsünk egymással, és így a családi dinamikai változások is sokkal jobban érezhetővé váltak. Közös nyaraláson vettünk rész, ahol harmónia és nyugalom volt, amit minden résztvevő érzékelt. Édesanyám szájából – visszaemlékezni se tudok, mikor hangzott el utoljára, hogy: szeretlek! Mikor ölelt meg szeretettel és nem kötelességből…és mikor láttam ennyire felszabadultan nevetni. Elmondása szerint, 20 éve nem nevetett ennyit, és ez minden pénzt megért. Én is így érzem, ha csak ennyit kaptam, mindent megkaptam! Köszönöm a segítségedet!!! Mérhetetlen hálát érzek, és külön köszönetem Zsuzsi azért, ahogy az adott témát megláttad, illetve, ahogy az adott témához „hozzányúltál” és „fogtad a kezem”. Nem könnyű beülni melléd a székbe, és felvállalni, megfogalmazni a lelkünk fájdalmainak lenyomatait.

-Vége van? (Nyolcvan perces ülés után.) -Vége. -Francba…

Több éve járok családállításra. Több terapeutánál megfordultam. Köztük voltak olyanok is, akik nem nagyon értettek a szakmához. Számomra Zsuzsi az egyik leghitelesebb terapeuta. Nekem eddig mindig tudott segíteni tudásával, megérzésével, kérdéseivel. Bármilyen elakadás történt az életemben, a Hellinger-féle családállítás eredményt hozott. Példaként: sokáig nem találtam magamnak állást, elmentem családállításra, és már 3 hét múlva rengeteg lehetőség talált meg. Aki még soha nem vett részt családállításon, és egy kicsit idegenkedik tőle, próbálja ki egyszer! Biztos vagyok benne, hogy eredményt hoz. Amikor utána olvasunk a módszernek, a realistáknak esetleg elképzelhetetlennek tűnhet működése. Viszont kétségtelen, hogy mindannyian rendelkezünk érzésekkel, megérzésekkel, ami iránytűként működik életünkben. Számtalan elakadásom volt már az életemben, és rutinos állítóként hiszem, nagyon sokat köszönhetek a módszernek. Ez nem azt jelenti, hogy nincs többé elakadás, csak már érzelmileg edzettebbnek érzem magam, így könnyebben veszem az akadályokat. A családállítás segít az elfojtott érzéseink felszínre hozásában is. Ez azért nagyon fontos, mert számos betegséget idéz elő az elfojtás. Amikor valóban oda tudunk fordulni önmagunk felé, és találkozni azzal a részünkkel, ami régóta figyelemre vár, megindul a gyógyulás.

Kedves Zsuzsa! Nem tudom, hogy emlékszel e rám, párszor voltam tavaly év végén egyéni családállításon nálad. Most azért írok, mert el szerettem volna mesélni, hogy mennyi csodás változás történt azóta az életemben. Röviden és tömören csak annyit, hogy a leglátványosabb változás az egészségemben következett be, mert nőgyógyászatilag teljesen rendbe jöttem, minden eredményem negatív és ez csodálattal tölt el. Lelkileg is sokkal könnyebbnek érzem magam, és nagyon hálás vagyok neked a segítségedért! Nagyon eredményesnek találtam a módszered, és a pozitív eredmények még azóta is tartanak. Még egyszer millió hála!!!!

Egy visszajelzést szeretnék adni a múltkori terápia hatásáról. Azóta kétszer kerültem a munkám során szorított helyzetbe. S bár feszültséggel jártak ezek a helyzetek, már normális módon, kiakadás nélkül tudtam kezelni őket. S ez nagyon jó érzés. Köszönöm a segítségedet.

Szeretném megosztani veled, hogy életem legjobb formájában vagyok napról napra. Nem tudom milyen erő lakozik ezekben az oldásokban, de újra szabadnak érzem magam érzelmileg. Azt sem tudom mióta nem éreztem így. Végre a jelenre tudok koncentrálni. Mint a filmekben, ma táncra perdültem csak úgy, mert boldogság töltött el és jól esett. Régen is ez volt az önkifejezésem, és most újra átélhettem. Ezért örökre hálás leszek neked. Már nagyon várom az újabb állítást, mert biztos vagyok benne, hogy az az alkalom is felszabadít valami alól, amire nincs már szükségem.

Októberben voltam Nálad humanisztikus tanácsadáson. Hogyan hatott az életemre ez a délután:?Akkor én nagyon sok információhoz jutottam, amit időbe telt feldolgozni. De ráébredtem, teljesen igaz, amiket mondtál a személyiségemről, és tudatosan másképp szemléltem magam. Már párválasztás terén sem hozok elhamarkodott döntést… Még mindig egyedül de jókedvűen, pozitívan élem meg, hogy “egyedül” vagyok, és csak most ismerem meg magam igazán. Azóta megértem, mit miért teszek, így sokkal tudatosabban tudom irányítani a gondolkodásomat és a cselekedeteimet. Meséltem Neked akkor, hogy pár alkalommal volt, hogy agresszívabb voltam, mint kellett volna… Ez a fajta agresszió már nem jön elő, mert még előtte le tudom csillapítani magam, és tudom, mi hozza ki, így azokba az élethelyzetekbe bele sem megyek. Összefoglalva: sokkal könnyebb azóta pozitívan gondolkodni, és mindenben meglátom a szépet. Köszönöm, hogy részt vehettem ezen a konzultáción, sokat segített a fejlődésemben.

Ahogy éreztem, hogy munkahelyet szeretnék váltani, valami mást és másképpen szeretnék csinálni, elmentem szervezetállításra. Meglepő volt számomra, ahogy képviselők “megjelenítették” akkori érzéseimet és helyzetemet. A képviselőm nem hogy nem érezte jól magát az akkori munkahelyemen, hanem egyenesen “viszolygott” tőle. De nem találta helyét a többi lehetőség között sem, míg egy – számomra – addig teljesen új lehetőséget hoztunk be a térbe, amiben képviselőm azonnal megtalálta önmagát. Az állítást követően sokat gondoltam ezekre a képre, de igaz lépést nem tettem. Nem kerestem új állást, nem adtam be sehová önéletrajzomat, nem mentem állásinterjúkra. De tudtam, hogy váltani szeretnék, körülbelül milyen pozícióban szeretnék dolgozni, és ezeket az érzéseket dédelgettem magamban. Sokszor jelenítettem meg magam előtt az állításban látottakat. Egyre többet gondolkoztam azon, hol, hogyan találhatnám meg számításaimat. Egy-két barátomnak meséltem a tervemről. Egyre jobban kezdett kikristályosodni bennem – és megerősödni – a vágy, mindenképpen VÁLTANI AKAROK, és szeptembertől új helyen szeretnék dolgozni. Ahogy ez erősödött bennem, egyszer csak kaptam egy fb üzenetet az egyik barátnőmtől, amiben egy állás lehetőséget küldött el, hasonló paraméterekkel, amikre vágytam. Elmentem az interjúra, de bizonytalan voltam. Kértem pár nap gondolkodási időt, és még aznap visszahívott az interjúztatóm, felajánlott egy magasabb pozíciót, amit el is fogadtam. SIKERÜLT munkát váltanom, mára a próbaidő feléhez érkeztem, és szeretem az új munkámat. A szervezetállítás megerősített abban az érzésben, hogy nem voltam jó helyen. Segített tisztán látni, hogy képes vagyok nagyot lépni (sőt!!! UGRANI), képes vagyok megállni a helyemet. A belső érzéseim megelevenedtek az állítás segítségével, és sokkal bátrabb lettem ezáltal. Elhittem magamról, hogy válthatok, és elhittem magamról, hogy valóban több rejtőzik bennem, mint amit eddig kihoztam magamból. ÉLJEN!

… Végtelenül hálás vagyok Érted Zsuzsi. A találkozásért Veled. És azért, hogy általad, a jelenléted által megláthatom, tapasztalhatom azt, Aki Valójában Vagyok. ❤

Gyermekkoromban szexuálisan bántalmaztak. Tinédzserként már aktívan igyekeztem földolgozni a traumát. Többféle módszert kipróbáltam, több segítőhöz elmentem. Nem segített. Legföljebb annyiban, hogy beszéltem róla, de ezt megtehettem közeli barátaimmal is. A lelkem automatikusan dolgozta föl folyamatosan, annyit beszéltem róla, hogy visszatekintve azt mondom, a lelkem kihányta magából a traumát, legalábbis próbálta. De a segítő módszerek nem segítettek. Bele is rohantam egy rosszul működő kapcsolatba. A házasságom részben a trauma újraélése volt. Szültem egy gyermeket. Nem sokkal ezután szembe kellett néznem azzal, hogy a házasságunk tönkre ment, beteg kapcsolat volt. Elváltam. Ekkor kezdtem családállításra járni, amivel már évek óta szemezgettem, de nem találtam olyan helyet, segítőt, akiben bíztam volna. Zsuzsit egy olyan ember ajánlotta nekem, akiben nagyon megbíztam. A családállítás rengeteget segített, hogy erősödjek, és magamra találjak. A bántalmazás miatt nem tudtam élvezni a szexet, a házasságomat orgazmus nélkül csináltam végig. Azzal, hogy a családállítás módszerével folyamatosan dolgoztam föl mind a traumát, mind a családommal való kapcsolatom, a gyerekkorom, annyira gyógyult a lelkem, hogy egyszer csak lett orgazmusom. Pedig én már föladtam. Azt gondoltam, talán egyszer elmegyek szexuálpszichológushoz, és hátha 40 éves koromra nekem is lesz. De még 30 se vagyok, és van. Számomra ez a leghatékonyabb módszer, ami eddig segített a gyerekkori traumám földolgozásának hosszú útján, ami még mindig tart.

Körülbelül másfél éve jártam nálad családállításon. Az akkori célom, céljaim maradéktalanul megvalósultak! Azért mentem el akkor hozzád, mert szerettem volna elköltözni anyósoméktól, de a férjem nem, ennek okait kutattam. Úgy éreztem, nem lehet gyerekem, amíg ott lakunk. Nos, egy éve vettük meg a házunkat, 7 hónapja megszületett a kislányunk, és 3 hónapja költözünk be a férjemmel és Szofibabával… Ez szinte hihetetlen, az előzmények ismeretében…

…szemem előtt lejátszódott az elmúlt négy évem, rájöttem, hogy azért nem volt soha korban hozzám illő komoly udvarlóm, mert nem társat kerestem, hanem apát, ezzel a férfiakhoz fűződő kapcsolatom egy – eddigi – nagy kérdésére választ kaptam. Az első állításom óta egyre jobban érzem magam, egyre magabiztosabb vagyok, könnyebben kezdek beszélgetésekbe, és alakulnak baráti kapcsolataim is, egyre jobban elfogadom önmagam. Már nem látom magam olyan sötét színben, az eddigi szégyenérzetem folyamatosan foszlik szét. Pár hónappal később: Az idei állítások nagyon megerősítettek, jobban tudom védeni a határaimat, a férfiakkal szemben is, és ez nálam nagy előrelépés. És legalább ekkora előrelépés, hogy kezdek integrálódni a 20-as korosztályba!!! A sajátomba, most először. Évek óta először megengedem magamnak a lazítást, kb.14 év után újra jól érzem magam közösségben. Nagyon nagy gyógyulás ez nekem. Míg korábban megtűrtnek éreztem magam, nem szerettem közösségben lenni, csak elviseltem, úgy most én szólok az illetékeseknek, hogy hívják össze a csapatot. Társasozunk, eszünk, iszunk. Köszönöm a segítséged,

A családállítások során olyan szempontból figyelhetem meg életem helyzeteit, amelyből a mindennapi életben sohasem. elfogadó, barátságos és biztonságos légkörben nagy segítséget kaptam párkapcsolati kérdéseimben, válaszokat kaptam az eredeti családomból hozott problémáimra. Sebek gyógyultak be, és utak nyíltak. Köszönöm.

Számomra nagyon tanulságos és fölöttébb izgalmas volt a tegnap délután. Ma egész nap, és azt gondolom, még sokáig, a hatása alatt leszek. Maradandó érzésekhez jutottam – nemcsak a magam, de mások témája által is. Hálás szívvel köszönöm neked!

Nagyon köszönöm, hogy csoportos alkalmaid és személyed által még inkább elmélyülhetek önmagam megismerésében. A családállítás során a bennünk zajló érzések, gondolatok kivetülnek, megszemélyesednek előttünk a térben, és ezáltal megértésük könnyebbé válik, mivel teljesen más szemszögből nézhetünk rá magunkra és másokra. Egy-egy élethelyzet védett környezetben történő újbóli megtapasztalása nagymértékben segíti a továbblépésünket, a gödörből való kijutásunkat. Az állítások jelentőségére csak később derül fény, amikor az élet megértésének hatalmas kirakójátékában piciny részek helyükre kerülnek. Alkalomról-alkalomra egyre több és több látható ebből a csodálatos képet ábrázoló puzzle-ből.

…És nem utolsó sorban köszönöm Neked – és a résztvevőknek – az alkalmakat, amiken ott tudtam lenni. Hatalmas élmény minden egyes alkalom függetlenül attól, hogy állítok-e vagy „csak” segítek. Megtapasztalni érzéseket, hangulatokat, tudván, hogy azok biztosan nem a sajátjaim, hanem valahonnan kapom azokat, egyszerre félelmetes és felemelő. Félelmetes, mert minden tanult tudásunkkal megmagyarázhatatlan az, amit ezeken az alkalmakon megtapasztalok, ugyanakkor felemelő, mert azt a tapasztalati tudást erősíti meg bennem, hogy nem vagyunk magunkra hagyva ebben a földi világban. Félelmetes, mert ésszel nem lehet felfogni, de felemelő, mert hatalmas erővel bír. Ezt elmagyarázni nem lehet. Ezt meg kell élni! Csak hálával tudok gondolni mindenkire, aki elhozza gondjait az állításokra, és Rád is, aki megteremted a lehetőségét a megélésnek.

Először is köszönöm az invitálást, jól éreztem magam, miközben teljesen elfáradtam. Nagyon intenzív megtapasztalás volt, és olyan “hihetetlen” is egyben. Ha valaki kívülről benéz az ablakon azt láthatja, hogy sok nő némán áll ide-oda, néha sírnak, néha nevetnek, és csak legyintene a kezével, mondván “dilisek”. Ezt a dolgot valóban nem lehet elmagyarázni, hogy mi is ez valójában, ahhoz, hogy bármilyen szinten megértse az ember, át kell élni!! Mondom ezt úgy, hogy soha nem vettem részt hasonlón, izgultam, mint aki nem tudja, hova megy, és mi fog történni vele… Amikor az első állítás megtörténik, kezdi “kapizsgálni” az ember, mi is ez… Nem megérti, csak “kapizsgálja”… Megmondom őszintén, egy darabig azon motyogtam magamban, hogy engem ne kérjen fel senki képviselőnek, mert biztos nem tudnám, mit kell csinálni… aztán amikor fel lettem kérve, beindultak a dolgok maguktól… Ezért mondom, hogy át kell élni, mert én is segítőként értettem meg igazán, hogy mi is ez, mert a test – vagy nem is tudom, hogy fejezzem ki magam, – tulajdonképpen az én döntésem nélkül cselekszik, érzéseket produkál. Szerintem ezek az emberek bátrak, hogy felvállalnak egy-egy ilyen állítást, hiszen nem lehet tudni, mi bontakozik ki belőle, mit fog megtudni… Hihetetlen érzelmi sokk volt tulajdonképpen, olyan érzelmi tömeg mozdult meg abban a kis teremben… Engem pl. a lányát elengedni nem tudó hölgy esete nagyon megérintett… és az a “kis” sírás még talán jól is esett. Amikor pedig a másik hölgy felkért, hogy képviseljem az édesanyját… pfú, na az is nagyon “érdekes” volt, ha nem élem át (hidegrázás, melegség, hányinger stb.) valószínű, el sem hiszem, ha valaki mesélt volna róla. Talán dióhéjban ennyi. Ja, még valami nagyon fontos: valóban elhiszem, hogy megtaláltad az utad, és megértem, hogy akár Budapestről is eljönnek hozzád, végtelen türelem, megértés, lelkiség, kedvesség… és még sorolhatnám – van benned.

…Összességében elmondhatom, hogy a család- és rendszerállítás megtanított arra, hogy valóban tiszteljem embertársaimat, valamint arra, hogy ne ítélkezzek mások felett, és, hogy létezik, létzhet egyfajta bizalmi elköteleződés idegen emberek között is. Bebizonyosodott számomra, hogy a családnak, mint rendszernek, hatalmas ereje van, amely attól függően, mennyire értjük és tiszteljük, pozitív és negatív energiákat sugároz felénk. Ezért fontosnak tartom, hogy komolyan vegyem ezt a típusú együttélési formát. Úgy gondolom, hogy tisztában kell lennünk múltunkkal, családunk múltjával, ahhoz, hogy a jelenben kiegyensúlyozott, harmonikus életet élhessünk. Ennek elérésében a család- és rendszerállítás nagy segítséget nyújthat azoknak, akik változtatni szeretnének életükön, akik olyan helyzetbe kerültek, amelyből nem találják a kiutat, akik életükben valamilyen formán elakadtak és önerőből nem képesek továbblépni.

Nagyon szépen köszönjük a segítségedet, tudásodat a családállításban. Mindkettőnknek nagyon sokat jelentett.

Szeretném elmondani és megköszönni, amit az elmúlt közel egy év alatt megtapasztalhattam a csoportos családállítások és a személyes konzultációk során. Minden alkalommal mintha egy másik, varázslatos világba csöppentem volna; akár segítő résztvevőként, akár saját állítást kérőként vettem részt. A kedvességed, türelmed, ítéletmentességed sokat segített a megnyílásban. Eredetileg egy hosszú évek óta tartó krónikus (és a nyugati orvoslás szerint gyógyíthatatlan) betegség miatt mentem el (és kíváncsiságból is, mert olvastam néhány könyvet Bert Hellingertől), de nemcsak a betegségtől szabadultam meg, hanem egy lassú, szinte észrevehetetlen folyamat során megtapasztaltam az életöröm érzését is. Jobban megismertem és megértettem önmagamat, és a családomat is.

A családállítás megerősít. Energiával és erővel tölt fel. Akkor is, ha a saját életem nehézségeit szeretném megoldani, de akkor is, amikor mások kérnek, hogy segítsek az ő elakadásaik megoldásában. Rávilágít arra, hogy milyen sok út, milyen sok lehetőség van az életben, ha rászánjuk magunkat arra, hogy változtassunk. Ezen – a sokszor nem könnyű – úton kísérsz bennünket végig a családállítások során úgy, hogy végig biztonságban érezhetjük magunkat melletted. Nem hagysz magunkra a munkában, végig fogod, a kezünket mégis ránk bízod a “nehezét”. Nem helyettünk oldod meg problémáinkat, hanem nagy odaadással és empátiával kísérsz bennünket az úton! Igazából csak annyit akartam leírni, hogy a tegnapi állítás (bár valami másra számítottam) megerősít abban, hogy erős vagyok. És ezt nagyon köszönöm. Olyan jó tudni, még ha egyelőre nem is érzem mindig, hogy milyen erős vagyok, és hogy minden – nagyjából – rendben van bennem. Erre lehet támaszkodni!

Örülök, hogy találkozhattam Zsuzsival és a családállítással. Először ‘csak’ azért mentem, hogy a még soha nem tapasztalt önbizalmamat megtaláljam. Tíz hónapig jártam az állításokra, eleinte, mint segítő, később már mit állító. Volt olyan állításom, ami után már másnap erősen érezhető volt a változás. Ez olyan állítás volt, ahol az energiámat kaptam vissza, ettől lassan. fokozatosan változott meg az életem. Tíz hónap alatt átformálódtam. Már ha akarnék se tudnék olyat csinálni, ami elvon az ‘itt és most’ – tól. Olyan érzésem van, mintha hosszú álomból keltem volna fel. Idő kell, míg hozzászokok az új helyzethez, de élvezem a feladatot. Nagyon jó dolog volt a humanisztikus tanácsadás is, ami segített megismerni önmagam. Már nem dolgozok magam ellen mások érdekéért. Nem olyan ember akarok lenni, aki megfelel másoknak, hanem olyan, aki azt az életet éli, ami ki van jelölve számára. A humanisztikus tanácsadást ajánlom mindenkinek, aki reális képet akar kapni magáról. Zsuzsi segítségével, több évtized után, a kezembe kaptam az életem. Ez olyan érzés, mint amikor a gyermeked adják először a kezedbe. Kezdetben aggódsz, bizonytalan vagy magadban, de idővel ezek az érzések elmúlnak, és az öröm és boldogság érzései lépnek a helyükbe.

Drága Zsuzsa, hazafelé a vonaton azt gondoltam, még aznap éjjel, hazaérve elküldöm a köszönő soraimat, de aztán akkor már csak a kispárnámra és a párom köszöntésére volt erőm. Így 5-6 nappal az állítás után is érzem a közös munka energiáit és eredményét, a szomorúságot, a “kivert-kutya-érzést”, a vágyódást a szüleim után, és végül a megbékélést. Köszönöm, hogy jelen lehettem és köszönöm a segítséged. Érnek és oldódnak a dolgok. Idővel biztosan szeretnék még menni!

Verselet, melyet szeretet nyelve keletkeztetett: Remek emberek nemes cselekedetre jelentkezve szent helyet teremtenek, Melyen eleve elrendelt szerepekbe belehelyezkednek, Eredetekre feleleteket keresnek, De nyelvek meg nem erednek, Helyette csend, fegyelem teret nyernek, Szemek szemekbe belefeledkeznek, Kezek kezekbe beletemetkeznek, megremegnek, Szellem, gyermek, test megjelennek, Jelenetek megelevenednek, Feleletek felderengenek, Fejek felemelkednek szeretetteljesen, Felfedezve: Veletek lehetek kerek!